EPILÓGUS - Édes Mámor

sziasztok bébik! megjöttem az epilógussal! a többit a végén mondom :) jó olvasást!

Már több mint egy hónapja, hogy Ausztráliába költöztünk. Hát, mit kell mondjak, eddig is undorodtam a pókoktól, meg az egyéb állatoktól, mint a kígyó, de amióta közelebbről ismerkedhettem meg velük, mondhatni iszonyom van. A többiek szerint megszokom, szerintem pedig fél éven belül elköltözök. Ha addig meg nem csíp egy halálos mérgű pók és elpatkolok. Na mindegy.

A tengerparton sütettem magam, a nap hétágra és közben azon gondolkodtam: komolyan nem lesz télies karácsonyunk? Amerikában az elmúlt években bőségesen jutott nekünk a hóból, itt meg majd napozunk Szenteste napján. Vicces lesz.

A lényeg, hogy túléltük.

Igaz, hogy mondjuk Fae helyett - szigorúan mások előtt - Nina lettem. Azért Nina, mert gyűlölöm ezt a nevet, és emlékeztetni fog rá, hogy ki vagyok. Nem Nina vagyok, nem Ausztráliai és semmiképp sem ezt az elcseszett életet akarom élni.

Igen, dührohamaim vannak.

Nem csak egyfajta erőt kaptam, hanem mondjuk például, átkot is. Nem élhetem ott és úgy az életemet, ahogy szeretném. Jet szabályokhoz kötött minket, új iskola, új idióta, akcentussal beszélő emberek. Ennyit a rajzról is.

A többiek is nehezen viselték, főleg Niall, aki velünk tartott, mivel segített nekünk és Preston ellenségévé vált. Ő volt az, aki a legrosszabbul bírta. Ott a tengerparton is épp skype-oltak Liam-el. Az egész napot végigbeszélték, ha tehették. El is hanyagolta magát kicsit, megnőtt a haja, borostás volt és karikák ültek a szemei alatt. A mosolya fáradt, tekintete szomorkás. Bár azért Zaynék folyamatosan nyaggatták és nem engedték, hogy kétségbeessen.

Nekünk nem járt a happy end.

De térjünk rá a lényegre, Harryre.

Aki egyébként egy Pete személyiséget kapott. Ha ránézek, képtelen vagyok Pete-nek szólítani. Még jó, hogy csak publikusan kell.

Akkor lépett ki a vízből, a testén végigfolytak a vízcseppek és szexin csillogtak a kidolgozott felsőtestén.

Hát, kellett pár másodperc, mire levegőhöz jutottam. Azok a vádlik… meg ahogy lehajolt a törölközőjéért, így oldalról megvillantotta nekem a formás fenekét. Természetesen vigyorgott szemtelenül, tudta, hogy lecsekkolom.

Lehajolt hozzám, így a homokba terültem el. Két kezével megtámaszkodott a fejem mellett, oly közel hajolt, hogy forró lehelete végigcirógatta az arcomat. A libabőr azonnal végigszaladt rajtam és fel kellett sóhajtanom a közelségétől.

- Sexy Legs - suttogta nekem, halkan, csábítóan, tudta, hogy a testem azonnal reagál rá. - bele akarlak nyomni a homokba és levenni ezt a fölösleges bikinit.

- Mi bajod a bikinimmel, Casper? - vontam föl a szemöldökömet.

- Takar. - magyarázta egész egyszerűen. Szem forgatva nevettem el magam, mondtam már, hogy mindig röhögnöm kell mellette? - a csinos kis tested elárul.

- Befejezted?

- Nem én vagyok szexmániás.

- De, te vagy.

Hümmögött.

- Nem tudom, akkor ez itt mi. - mutatott a csípőjére, amit nos, hát szétvágott a törött izzó.

- Megijedtem.

- Megijedtél? - vigyorgott rám, csillogó szemekkel. - neki vágtál az asztalnak, Fae.

- Merő véletlen.

- Igen, véletlenül kapcsoltad ki az övem is. - tűnődött, és ó igen, ott hatott, ahol kellett.

- Mhm.

A tenyerem már a csupasz-nedves felső testén járkált.

- Nem mintha bánnám a napi öt szexet.

- Be kell pótolni az elvesztegetett idő - vontam vállat, de amikor meg akart csókolni, oldalra fordultam. - vigyázz!

Felpattantam és rohantam a bokor felé. A kezemet a számhoz szorítottam, alig értem oda a tövéhez, kidobtam a taccsot.

- Ez így nem lesz jó, Fae. - Zayn hangját hallottam a fülemben. - Perrie szerint el kéne menned orvoshoz.

- Perrie annyira tud mindent - nyávogtam ellenszenvesen. Perrie így, Perrie úgy, jó oké, nem volt baj a csajjal, csak ne szóljon hozzám. Valamiért unszimpatikus lett, de nem kellett mindenkivel kijönnöm, nem de bár?

Pár órával később az agyamra ment mindenki, de komolyan. Körülöttem sündörögtek, most mi van akkor, ha vannak rosszulléteim?

- Legalább csak pillants oda, Fae.

- Hagyjatok már. Ez abszurd.

Zayn elvigyorodott Harry mellett, aki mélyzöld tekintetével pásztázott.

- Akkor majd én megnézem.

Felsóhajtottam, aztán elővettem azt a nyomorult tesztet. Összenéztünk Harryvel és valószínűleg ugyanazt a kétségbeesett fejet vágtuk. A szám elnyílt, de csak kis idő múltával jött ki hang belőlem.

- Hát ez nagyszerű.

- Gratulálok - nevetett Zayn - lehetek a keresztapa? Ja várj nem, Missy nem akarná.

Elszorult a torkom.

- Hagyd ki Missyt ebből. Jézus Zayn, terhes vagyok. Ezt… várj, ezt fel kell fognom.

- Hogy hagyhatnám ki Missyt ebből, mikor pont ez volt a terve? - billentette oldalra a fejét.

- Mi a faszról beszélsz? - Harry hangja türelmetlen és mogorva volt.

- Most ki fognak nyírni. - nevetett Jet, és meghúzódott a háttérben.

- Nagyon ritka, mikor megszületik egy olyan manipuláló, mint Missy is. Pontos számot nem tudok, de a több ezerből, maximum 10 van belőlük, és még sokat is mondok. - magyarázta Zayn. - Missy találkozott a saját fajtájával, és sok mindent megtudott, amit mi, halandó manipulálók nem tudhatunk meg. Például, ők nem tudnak meghalni, Fae. Persze még egy ilyen manipuláló sem halt meg, de Missy bízott benne, igaz, amit mondanak. Ezért hagyta, hogy elvigyék. Nem érdekelte, hogy visszavisz titeket, rátalálhatnak. Pont ezt akarta. Ti megtaláljátok a másikat, ő pedig meghalt Preston szemében. Prestonnak kellett megölnie, hogy biztosra leszálljon róla. Tudta, legalábbis bízott benne, hogy újra egymásra találtok és sikerül Harryt megmenteni. Csak idő kérdése, nektek rögtön ment - kacsintott, bár félt, mert a szemeim izzottak. Dühtől. - szóval - nyúlt a hasamhoz és megsimogatta. - üdv újra körünkben, Missy Loranda Wallace.

- Két másodperced van, hogy levedd rólam a kezed. - sziszegtem, rögtön elhúzódott. - mi a francért nem tudtátok közölni? Gyászoltunk, Zayn! A saját lányunkat, erre benyögöd, hogy újraszületik?

- Nem voltunk benne biztosak.

- Nem voltatok benne biztosak - nevetett Harry. A nevetése távoli, dühös. Ismertem ezt a nevetést.

- Megérdemlitek a happy endet. - mormolta Zayn, és félre állt.

Majd összenéztünk az apával. Harry, bár dühös volt, mosolygott. A szemei, a szája, mindene. Mintha több ezer éves súly került volna le a vállairól. A szemei ragyogtak, és boldogságot láttam rajta.

A hasamra tettem a tenyeremet.

Missy újraszületett bennem. Ott volt. Kicsiként, babaként. A szívem dörömbölt. A melegség elöntött, amint felfogtam: a saját lányom mentette meg a happy endünket!

Happy end. Létezik nekünk ilyen?

Ott volt Harry, akivel csakis Missy miatt sikerült közel kerülnünk egymáshoz. Az elvesztése erősebbé és szorossá kovácsolta a kapcsolatunkat. Preston úgy tudja, meghalt, többet nem jön utána.

Ráadásul újraláthatom. Részt vehetek az életében, felnevelhetem. Hallhatom az első szavát, látni fogom járni. Még fiatal vagyok, de elöntött az érzés: képes vagyok rá.

Harry letörölte a könnycseppet az arcomról. Istenem Fae, komolyan? Hogy válhattál ilyen érzelgős bőgőgéppé?

- Ő a mi happy endünk, Fae. - suttogta nekem és én bólintottam.

Belenéztem a Bűnös Mámorom szemeibe és elmosolyodtam. A Bűnös Mámorom mellé kapok egy édesebbet, tisztábbat. Mi lenne ő, édes mámor? A szemeimet forgattam. Inkább hagyjuk.

Letöröltem a könnyemet és halál komolyan rájuk néztem.

- Oké, terhes vagyok és ismerni is fogom őt végre. Így legalább egy valami biztos - emeltem fel az ujjamat, merev arccal. Mindketten kíváncsian pislogtak vissza rám. - soha többet nem fogom majd megcsókolni a saját lányomat!  

The End.

Wow hihetetlen! az ötödik történetem végére jutottunk! kegyetlen, hogy telik az idő :) köszönöm szépen hogy itt vagytok! akik meg az elejétől fogva itt vannak, wow, megtiszteltetés! ez azt jelenti, hogy évekig képes voltam lekötni a figyelmeteket :) az újakat pedig köszöntöm :)

lényeg a lényeg, itt a BM vége. én éreztem rajta hogy nem a legösszetettebb történet, de ennek soksok kis apró okai vannak. a következő másabb lesz!

mert tervezem a következőt, ha benne vagytok! a facebook csoportban fogjuk megbeszélni, szóval akit érdekel és még nincs bent, csatlakozzon ITT :))))

további szép hetet, majd jelentkezem! gyertek a csoportba! :)