Huszonhatodik Fejezet - FORDULAT

sziasztoook! megérkeztem a kövivel! :) remélem mindenki jól van :)) KÖSZÖNÖM az óriási lelkesedést a történethez, komolyan minden egyes résznél totál lesokkoltok! örülök hogy ennyire tetszik nektek! nem tudom szavakba önteni mennyit jelent ez nekem :)) remélem  tetszeni fog a rész! nem tudom kinek hogy fog tetszeni a csavar benne:P gondolom a teamHarryseknek igen :D puszillak titeket! Jet fanoknak pedig nem kell elkeseredni! :P elhihetitek^^,  

Harry nem jött utánam és én kibaszottul örültem.

A lábaim még mindig reszkettek, így gyorsan a fürdőbe rohantam. Úgy néztem ki, mint akinek épp most volt egy hatalmas orgazmusa.

Mert mondjuk úgy is történt.

A szemeimet forgattam. Megigazgattam a sminkemet, bár sokat nem tudtam vele kezdeni. A zene tombolt a házban, és kopogtak az ajtón.

- Vannak! Mondom vannak! Reménytelen.

Mivel nem álltam neki harisnyát keresgélni, csak lejjebb húztam a ruhámat, hogy ne lássanak alá premier plánban. A melltartóm félrecsúszott, így nagy nehezen a helyére rángattam. Ez volt az első és utolsó, hogy hozzám ért. Az volt az utolsó csepp a pohárban. Még hogy versengeni Jettel! Jettel nem tudna versengeni. Nem, belsőleg. Nem voltam az érzelmes típus, de értékelni tudtam, ha valakinek van lelke.

És Harrynek kurvára nem volt. Így kurvára leszartam, hogy mi történik vele ezentúl.

Nem is csak a versengés. A tisztelet. Nem voltam senki ribanca. Az egy dolog, hogy mások mit gondolnak rólam. De mikor már a küzdelem tárgyává válsz, igen is tudnod kell kiállni magadért. Nem fog rángatni a kénye kedvére. Még mit nem!

Felröhögtem.

Hát ennek elment az esze.

Kontyba fogtam a hajamat, kis szájfényt raktam, és mivel rám nyitottak, úgy döntöttem, kész vagyok.

A buli nem lankadt egy csöppet sem. Arrébb tolták a kanapémat, így táncteret csináltak maguknak. Többen ott vonaglottak és simultak egymáshoz. Tipikus bulis száraz szex. Uh, menjenek szobára.

Körbepillantottam. Missy és Louis épp veszekedtek. Ezek honnan ismerték egymást? Oda akartam menni hozzájuk, de Louis tekintetét követtem inkább. Ami Niall-ön és Liam-en landolt.

Wow, ennyiről maradtam le?

Niall áttört a tömegen, Liam pedig lesütve a fejét követte őt. Együtt mentek ki az ajtón és én elvigyorodtam. Csak Louis ne indult meg volna utánuk.

Természetesen elé vágtam és feltartottam a kedves mosolyommal.

- Húzzál előlem, mielőtt én raklak félre - morgott le. A szemei sötétek voltak.

- Aw, bébi, mi a baj? - billentettem oldalra a fejemet - téged senki sem szeret? Ha akarod majd én szeretlek. Csak lehet nem éled túl, de hát mi a jó a nyálas szerelemben, nem?

Louis szemei villámokat szórtak, én pedig átkozottul élveztem.

- Mindig is utáltam a kishableányt - hajolt az arcomba - a Sebastián barátod kezd idegesíteni.

- Sebastián? - nevettem hátra vetve a fejem. - ő inkább ficánka. Tudod, szeret… - haraptam be az ajkamat - ficánkolni. Kis ánusz ficánkolás.

Louis állkapcsa megroppant, annyira megfeszítette. Végem volt. A vállaim remegtek a röhögéstől, amíg meg nem ragadta.

- Mondd a barátodnak, hogy szálljon le Niall-ről.

- Különben mi lesz? - hajoltam az arcába - féltékeny leszel? Ó, ez a baj. Szerelmes vagy Niall-be! Tudhattam volna.

Többen minket figyeltek, engem többnyire csodálattal. Miért, ki volt Louis, hogy ne szálljak szembe vele?

Louis félre lökött és csörtetni kezdett Liamék után.

- Azt már nem.

Utánuk akartam rohanni, de megállítottak.

- Mit csinálsz? - Jet lehajolt és mélyről nézett a szemeimbe. Annyira közelről, hogy levegőért kellett kapnom gyorsan.

- Ne nézz így rám, mert letépem rólad az összes ruhát - súgtam a fülébe és hallottam, hogy felsóhajt.

- Fae.

- Mindjárt jövök. Tartogass nekem egy táncot, szexi.

Mire kiértem az udvarra, Liam már jött befelé. Az arca nyomott volt és megbánás ült rajta.

- Ne menj sehová.

- Fae, hagyd. Igaza van.

Rámosolyogtam. Már-már sajnálóan. Mégis miben van igaza? Nem akartam intézkedni, de Liam-et a barátomnak akartam tudni. És tenni akartam az érdekében, hogy bízzon bennem. Meg egyébként is gyűlöltem Louist. Tehát, mikor fejbe dobtam egy üres dobozos sörrel, szinte fellélegeztem az örömtől.

- Mi a…

- Hupika - kaptam a számhoz vigyorogva.

Niall elvigyorodott, majd ártatlanul tárta ki a karjait, mikor Louis rámeredt.

- Na ide figyelj Ariel - jött közelebb Louis és előttem torpant meg - ha két másodpercen belül nem tűnsz el a képemből, nem állok jót magamért.

- Várj - emeltem fel az ujjamat kettőnk közé - ha jól emlékszem, te jöttél az én képembe. Szóval örülnék, ha tartanád a távolságot köztünk. Tudod, személyes tér - magyaráztam szemtelenül. Niall pedig úgy röhögött halkan, mint egy kisgyerek.

Louis pedig forrt.

- Eddig nem ütöttem meg nőt, de te ki fogod húzni a gyufát.

- Bébi, imádom a pofozkodást szex közben - haraptam be a számat - főleg, ha agyon verhetlek közben. De te bírod a fájdalmat nem? Ugyan, finom leszek. Ígérem, nem verek szét semmit a fejeden. Amíg nem alszol. De akkor már úgy sem érzed.

- Louis, menjünk - jött mellénk Niall. - Fae, elég.

- Mi az, csak nem túllőttem a célon?

Niall konkrétan elrángatta tőlem Louist, hogy ne jöjjön nekem.

- Ha még egyszer ráförmedsz a barátaimra, nem állok jót magamért - utánoztam le a szavait. Még vissza akart indulni felém, de Niall maga előtt lökte és nem engedte.

Liam felsóhajtott mellettem.

- Szóval lebuktam, mi?

- Lebuktál? - néztem rá érdeklődve.

- Ugyan - mosolygott - a te szekrényedre is ráírták, hogy leszbikus. Az enyémre mit fognak? Farok szerető?

Elröhögtem magam.

- Na jó, inkább menjünk be bulizni.

Liam még mondani akart valamit, de elnyelte. Magammal húztam a tánctérre és nagy nehezen rávettem egy táncra. Mit kell mondjak, botlába volt. De aranyos volt, ahogy próbálta követni a lépéseimet. Az arcomon éreztem egy tekintetet. Ez a tekintet átható volt és frissítő. Vonzott.

Jet a falnak dőlve kortyolt bele a sörébe és engem nézett. Csak akkor már nem az arcomat. Hanem végig rajtam. A felfedett combjaimat, a csípőmet, ahogy mozog. Mikor találkozott a tekintetünk, oldalra pillantott. Elmosolyodtam, odáig láttam, hogy elpirul.

Hogy a francba lehet valaki ilyen férfias és pirul el egy időben?

Liam italért ment, én pedig megálltam a „tánctér” közepén. Egyetlen ujjammal hívtam őt lassan magamhoz.

Jet megrázta a fejét és tovább iszogatott.

Ott táncoltam egyedül, a zene ritmusára és Jet le nem vette volna rólam a szemeit. Nem elcsábítani akartam, csak egy táncot. Semmit többet.

Épp ezért sétáltam elé, tettem le a sörét és rángattam magammal.

- Fae.

- Ígértél egy táncot.

- Te ígértél magadnak egyet a helyemben - javított ki, de amikor magamhoz rántottam, elakadtak a szavai. Rámosolyogtam. Mellkas, mellkas ellen voltunk. Jet karjai körém fonódtak, hogy meg tudjon tartani. Egymás szemébe néztünk és tudtam, hogy nem akarja az egészet.

- Csak engedj el pár percre. - kértem őt és vártam. A válaszára. De sosem jött. Csak bámult, a szemei mögött mély gondolatok játszottak. Meg akartam érteni őt, látni a gondolatát. De amilyen rejtélyes szemei voltak, nem engedtek behatolni. A füléhez hajoltam megint. - utána elmehetsz és esküszöm békén hagylak.

Vagy nem.

De megtette a hatását.

Jet hirtelen megragadta a kezemet, majd bepörgetett a mellkasához. Erősen, Hevesen. Mindketten felziháltunk tőle. A keze a hasamon pihent keresztben, ahogy kicsit lehajolt és a csípőjével az enyémnek simult. A hangja a fülemnél hangzott:

- Még mindig részeg vagy - mondta halkan és a meleg leheletétől végigsurrant rajtam a libabőr. Annyira más volt, mint Harry.

Jet teste hőt sugárzott és felforralt belülről.

Harry pedig fagyos volt, belülről. Ő egyszerre dermesztett jéggé majd olvasztott fel.

Nincs Harry. Hagyd abba a gondolkodást.

Hátranyomtam a fenekemet egy lassú körben, és hallottam, hogy beszív egy éles levegőt. Ahogy én is. Lecsuktam a szemeimet, de csak amíg maga felé nem fordított. Megragadta a derekamat és magához simított. Éreztem a szálkás, magas testét nekem simulni. A szívét verni a kezem alatt, miközben a nyakába csúsztattam a karjaimat.

Eközben egy pillanatra sem szakítottuk meg a szemkontaktust.

A tánc lassú volt és másoknak közömbös. De én éreztem minden egyes mozdulatot. Ahogy megmarkolja az egyik lábamat és behúzza az övéje közé. Lepillantottam az összefont lábainkra, mire Jet megfogta az államat és felemelte.

- Ne nézz máshová, csak rám - mondta halkan és gyengédséggel a hangjában. Oly nagyon gyengéden, hogy nem bírtam. Túl gyengéd volt. Mintha érnék valamit neki. Számítanék. A szívem ritmus zavarban szenvedett. A hüvelykujja végigszántotta az állam vonalát, egészen a fülem mögé, ahol lágyan cirógatni kezdett.

Jet érintését éreztem.

Úgy valójában.

Finomkodó volt és mégis a lábujjamig éreztem a tapintását. Nem volt durva, követelőző. El akartam tűnni onnan, mert rájöttem: nem érdemlem meg. Hogy így érjen hozzám. Nem számítok. Neki sem számíthatok.

De Jet másik keze végigszaladt a hátam közepén s az arcom eltorzult a lágyságtól. Megfogta a hajgumimat és kihúzta a vörös hajkötegemből. Kócosan bomlott le a vállaimra, amibe beletúrt és masszírozni kezdte a fejemet. Bódítóan.

De a cirógatása ott volt a fülem mögött. A tekintete az arcomon. A testünk komótos ritmusban imbolygott.

Olyan volt, mintha a zenére szeretkeztünk volna ott mindenki előtt.

Az ajkaim szétnyíltak, hogy nemet mondjak. De akkor Jet végigszántotta hüvelykujját az alsó ajkamon. Majd meghúzta egy kicsit. Nem bírtam ki.

A nyelvem hegyével végigsimítottam az ajkamat, ahol érintett. Jet tekintete pedig egyre ködösebb lett.

Nem az volt a célom, hogy egyik fiúról a másikra ugorjak. Egyik sem volt a fiúm. Mit jelent az egyáltalán?

De képtelen lettem volna tagadni azt az erős vonzást, amit Jet közelében éreztem. Lehet, hogy mindig is meg volt, ki tudja. Az is lehetséges, hogy csak testi vágy. Még ha az én testem kielégíthetetlen is.

- Csókolj meg - bukott ki belőlem. Jet lecsukta a szemeit.

- Nem lehet.

- Jet. Azt mondtam, hogy csókolj meg. Mert ha tovább izgatsz, megpofozlak.

Jet szemei kipattantak. A kék nem volt többet kék. Talán az izgatsz szó volt rá hatással.

Akartam. Csak egyszer. Tudtam, hogyha bekövetkezik, nem is fogunk róla beszélni. Ami felőlem oké. De egyszer tudnom kellett, hogy mi ez.

- Kérlek - suttogtam és Jet megkönyörült rajtam.

Lehajolt hozzám és az orrával végigsimította az enyémet. Édesen. Elcsuklik a lábam édesen.  Épp a számhoz közelített, mikor hangos szirénát hallottunk a ház előtt.

- Rendőrség? - pislogtam Jet-re.

Jet lekapcsolta a zenét és mielőtt mindenki hőbörgött volna, tapsolni kezdett.

- Mindenki, hazafelé.

De a rendőrök már az ajtót verték.

- Maradj itt - szólt rám Jet, és ajtót nyitott a rendőröknek.

A csendháborítás, feljelentés volt minden, amit kiértettem. Mivel mindenki megbolondult körülöttünk, zsivaj volt. Leültem a kanapéra és beletúrtam a hajamba. Mindig jókor szakítanak félbe. De nem fogja megúszni.

Mindenki távozott, csak Jet és Missy volt az, aki maradt még.

- Segítek összepakolni - mondta Missy, aki Jet és köztem váltogatta a pillantásait.

- Kikísérem Jet-et.

Felvettem egy kabátot, összefogtam magamon, és Jet után ballagtam.

Megálltunk a járda szélén, ahol múltkor ültünk. Beletúrt a hajába és sóhajtott.

- Elintéztem a rendőröket, nem kell aggódnod. Az egyik szomszéd szólt be a hangos zene miatt.

- Miért?

- Mit miért? - ráncolta a szemöldökét.

- Miért segítesz rajtam mindig? Akármi van, ott vagy és kihúzol mindenből.

Jet elmosolyodott.

- Mert a barátom vagy.

- Barát, akit majdnem megcsókoltál.

Jet oldalra pillantott.

- Mindig ott leszek melletted, Fae. Szokj hozzá.

Az arcára simítottam a kezemet. Nem tudtam mit csinálok. Csak megragadtam a tarkóját és ott az éjjeli lámpa fényében húztam le magamhoz.

- Fae, ne.

- Fogd be - szóltam rá, és összehúztam a szánkat.

Csak ott álltunk, összeérintett szájjal és én kibaszottul nem éreztem semmit sem. Kinyitottam a szemeimet és néztem az arcát. Mintha fájdalmas lenne csókolnia engem. Bekaptam az alsó ajkát, de nem éreztem.

Nem. Éreztem.

Semmit sem.

Még akkor sem, mikor a nyelvünk találkozott félúton és Jet torkából kitört egy halk sóhaj.

Nem indította be a testemet, pedig egy jó csók a titka mindennek.

De a testem nem reagált. Ahogy az ajkaim sem. Meg a nyelvem sem. Csókoltam őt és kurvára nem éreztem semmit sem!

Mintha érzéketlen lenne a szám és ettől pánikolni kezdtem.

- Mi a baj? - Jet arca aggodalmas volt.

- Semmi. Most… mennem kell - a számhoz emeltem az ujjaimat.

Az ujjaimat éreztem. Az ő ujját is bent tánc közben. Csak a csókját nem.

- Fae.

- Menj Jet, holnap beszélünk.

Jet arca zavart volt és bár próbált hadakozni, elfordultam tőle.

- Sajnálom, Fae.

Valami nem stimmel. Ez nem lehetséges. Ugye nem lehetséges? A szívem egyre hevesebben dobogott.

Meg fogod bánni, hogy megcsókoltál.

Harry szavai ördögien villogtak előttem. Ó nem, Harry Styles. Láttam, hogy égett nála a lámpa és ellépett az ablaktól. A düh lavinaként sújtott végig rajtam.

Mi a francot tettél velem?

Mi az, hogy nem éreztem Jet csókját? Ez nem normális.

Olyan erősen dörömböltem Harry ajtaján, mintha az életem múlna rajta.

- Nyisd ki az ajtót, tudom, hogy ott vagy.

Megöljem, vagy megkínozzam és utána nyírjam ki? Melyik a kettő közül?

Harry félmeztelenül nyitott ajtót. De nem izgatott a látványa. Gyűlöltem a látványát.

- Mit tettél velem? - förmedtem rá, mire megvakarta a hasát.

- Orgazmust adtam neked?

Kedvem lett volna képen törölni.

- Csókolj meg.

Na jó, ezt az este alatt kétszer mondtam és két embernek. De tudnom kellett.

- Jet bácsi ennyire rosszul csókolt? - üresen mosolygott, halálosan. Kirázott tőle a hideg. Az ajtónak löktem, Harry torkán akadtak a szavak. Lábujjhegyre álltam és a szájára nyomtam az enyémet.

Leszartam, hogy hogyan nézett ki az egész. Ez nem játék volt. És valahogy az sem, hogy éreztem. A gerincemen végigsújtani a lábujjaimig a csókját. A szám égni kezdett, a belsőm pedig hajrázott a közelségétől.

Elléptem tőle, egészen a falamig. A számra tapasztottam a kezemet. Mi a francot tett velem? Mi van, most már más csókját nem érzem majd, csak az övét?

Ez hangzott a fejemben újra:

Meg fogod bánni, hogy megcsókoltál.