Harmadik Fejezet - CASPER

sziasztok! meghoztam a következő részt! itt már megjelenik Harry is :) remélem tetszik! puszillak titeket, és kitartást a sulihoz!! <3 

Jót röhögtem magamban, mikor Jet már negyedszerre hívott. Igen, számítottam rá, hogy valóban teljesíti az ígéretét. Elképzeltem a mérges fejét és nem tehettem róla, ez még tovább növelte bennem a szemtelenség fokát. Ötödszörre konkrétan rányomtam a telefont, és vigyorogva Zayn számához tekertem. A harmadik csengés után vette fel.

- Fae, szia - konkrétan lihegett a telefonba.

- Mi van, maratonit futottál? - nevettem, miközben felmutattam a hüvelykujjamat Missynek, hogy beleegyezek a szettjébe. Missy lebiggyesztette az ajkát és megrázta a fejét. Cserébe a csípőmre tettem a kezemet, és a ruhára szegeztem a tekintetemet. Már pedig akkor is azt veszed fel stílusban. - Zayn?

- Millie, ne csiná… ne törd össze, hé! Bocs, Fae, most nem tudo… MILLIE!

Felsóhajtottam. Zayn megint magára maradt a kishúgával, hogyha jól hallottam.

- Este megyünk bulizni, gondoltam eljöhetnél? Zayn?

- Buliz… holnap iskola, Fae.

- Tudom, anya, nem leszünk sokáig, csak egy-két feles, nem hányásig.

- Nem tudok, bébi, Millie épp a plazma TV-t piszkálja - sóhajtott fel megkönnyebbülten. És vártam az ordibálásra. - Millie, azonnal gyere el onnan, Jézus, ez a lány.

- Megint azt a trutyit ette?

- Anya elfelejtett neki normális kaját venni, és nem eszi meg a sushit.

Az orrnyergemhez nyúltam.

- Zayn, a gyerekek nem szeretik a nyers dolgokat.

- Ellenben veled, mi? - esett le egy oktávval a hangja, és elvigyorodtam a flörtölésre.

- Adj neki egy altatót, és elalszik.

- Fa..

- Vicceltem. - valami nagy, inkább nem is jellemezném durranás volt a háttérben - menj, mielőtt felgyújtja a házat.

- Felégetem azt a céget, amelyik ezt a babapépet csinálja.

Lenyomtam a telefont és megráztam a fejemet. Zayn imádta a húgát és fordítva is így volt. Kivéve, mikor azt az undorító dolgot eszi meg. Felpörög tőle. Már fel akartuk hívni a gyártót, hogy nincs-e benne mondjuk speed. Baba speed. Aztán gondoltuk nem akarunk a rendőrségen kikötni illegális dologgal való gyanúsítgatás miatt, így hanyagoltuk. Kár, hogy nem csatlakozott. Egész hétvégén nem láttam és hiányzott a társasága.

- Mi van Zaynnel? - Missy leült mellém és rám meredt a nagy meleg barna szemeivel.

- Mi lenne? - kérdeztem furán, tényleg nem értettem.

- Még mindig semmi?

Felálltam és a ruhájáért sétáltam, majd a mellkasának dobtam.

- Milyen semmi?

- Hát tudod, szex, csók, tökre együtt vagytok, de állítod, hogy még sem. Már két éve. Zayn totál beléd van esve.

- Belém esve? - vontam össze a szemöldökömet. Nonszensz.

- Tudod, szeret. Szerelem. Szerelmes beléd.

Összeszűkült a mellkasom és hirtelenjében nyelni sem tudtam. Csak ott álltam bambán és néztem a barátnőmre. Pár pillanatra levegőt sem vettem.

- Fae? - billentette oldalra a fejét - ne mondd, hogy nem tűnt fel.

- Én és Zayn… hosszú történet.

- Van időm - vágta keresztbe a lábait, de én keresztülláttam rajta.

-  Ó nem, Missy Miss, most indulsz és felveszed ezt a ruhát, különben én adom rád

- Nem akarom, Fae. - kiskutya szemekkel kutatott a kényelmes és unalmas farmere után.

- Ez nem egy esküvő, nincs olyan, hogy akarod, nem akarod. Majd ha Jamie Dornan feleségül kér, akkor törődj ezzel.

- Neki nem mondanék nemet - vigyorgott fel rám csillogó szemekkel. Na, neki én sem.

- Sipirc.

Missyt szó szerint be kellett tolnom a fürdőbe, és fognom a kilincset. Addig nem mozdultam el onnan, amíg fel nem vette. Missy szégyenlős volt és nem öltözött senki előtt sem. Még előttem sem, mit nem értettem igazán.

Amíg öltözött, én a telefonomat babráltam. Jettől kaptam egy üzenetet, hogy számolnom kell majd valakivel. Meg akartam kérdezni, hogy mégis kivel, de azzal reakciót követelt volna ki belőlem. Nem adtam meg neki azt az örömöt. Valószínűleg azzal sem értene egyet, hogy két lány megy bulizni. Jet néha túl komoly tud lenni a korához képest, bár teljesen érthető a múltját tekintve.

- Kész vagy már? - nem jött válasz. - Missy?

Mivel türelmetlen voltam és már mehetnékem volt, benyitottam. A látványára elmosolyodtam, egy őszinte mosolyt.

- Wáó - hümmögtem, de mikor mellé álltam és megláttam az arcát, elkomorodtam. - mi a baj?

- É-én… nem mehetek ebben. Így.

- Már miért ne jöhetnél? Eszméletlen dögös vagy, a lábaid előtt fognak heverni a fiúkák.

De Missy tekintete elárulta, hogy ő egészen másképp gondolta.

- Engedj ki, át akarok öltözni.

A ruha fekete volt, deréknál beszűkítve kicsit, körte alakra formázva. Nem értettem mi a baj. Térdig érő volt, csak ilyeneket hajlandó felvenni. Vagy térd alá érőt.

- Oké, áruld el nekem, hogy mi a baj, mert én nem látom?

- Az, hogy a ruha kettéreped a 88 kilómon! - tört ki hirtelen és inkább magára volt mérges, mint rám.

- Oké.

- Oké?

- Oké. - kitörtem a szobából és tárcsázni kezdtem egy számot.

- Most kit hívsz?

- Az elmegyógyintézetet - mondtam s ő elröhögte magát. - komolyan. Ha ezt nem hagyod abba, bevitetlek, de nem látogatlak meg.

- Fae…

Mellé sétáltam és megkocogtattam a halántékát.

- Hallgass ide, most halál komoly leszek - karoltam át a nyakát - figyelsz? - bólintott. - neked. elmentek. otthonról. Ne is kezdj bele, nem vagyok hajlandó tovább hallgatni a sületlenségedet. Vegyél fel egy magas sarkút és induljunk az éjszakába.

- De Fae, én ne…

- Missy, az égvilágon semmi baj nincs veled, aki ezt nem látja, az egy idióta.

- Tudod, hogy ez nem igaz. Csak azért mondod, mert a barátom vagy.

- Igazad van. Lebuktam - vetettem hátra a fejemet. Egy ideje nem voltak ilyen beszélgetéseink és igazából? Nehezen kezeltem. Mert Missy az egyik legjobb ember volt, akivel találkoztam és ő ezért volt tökéletes. - hazudok, mert igen is van veled baj. Hiányzik mind a négy kereked, és az elég nagy gáz.

- Te nem értheted.

- Nem, valóban nem.

- Nézz magadra, Fae. Maga vagy a két lábon járó Istennő. Hosszú vékony lábak, lapos has, jó fenék, és vörös vagy!

- És 180.

- Tessék?

- Kihagytad, hogy 180 cm magas. - tettem hozzá gúnyosan - Ugyan, Mis, ezek csak felszínes badarságok.

- Neked igen, nem téged bámulnak meg mindenhol, ahová csak megyek. Vagyis igen, csak más okokból.

Megfogtam az éjjeliszekrényén heverő tábla csokit és bontani kezdtem.

- Hé, az a bünti nasim! - elnevettem magam. Hihetetlen nő volt. Aki fogyókúrázott, inkább éheztette magát, de tartott maga mellett csokoládét, hogy ha úgy adja a helyzet, bűnözhessen. Miután kibontottam kettétörtem és benyomtam az egészet a számba. Missy leesett állal végigkövette, ahogy majdnem megfulladok a kettőben magamba túrt csokiban. Kellett öt perc, mire újra beszélni tudtam és lenyeltem. - ez meg mi volt?

- Híztam két kilót 5 perc alatt, most már mehetünk?

Missy rám meredt, majd egyszerűen elnevette magát. Aztán megtorpant.

- Mondd, hogy egy táblával nem két kilót lehet hízni, mert akkor az azt jelenti, hogy legalább kilencvenhár…

Szem forgatva tömtem be a száját a csoki papírral. A világ rég szétrobbant volna a több száz kilós emberektől, ha egy tábla csokival két kilót híznánk.

***

A külvárosi szórakozóhely előtt tízméteres sor volt. Már fél órája ott voltunk és az alatt Missy legalább hat cigit füstölt el. Egyszer én is beleszívtam úgy egy éve, azóta is gyászolom szegény tüdőmet. Nem volt szándékomban dohányozni, bár párszor már felvetődött bennem, hogy el tudnék pöfékelni egy dobozzal, egy ültő helyemben.

- Miért pont ide jöttünk? - sóhajtotta barátnőm.

- Mert azt mondják, jó bulik vannak itt, nyitva tart vasárnap is, rengetegen vannak és mert egy jó barátom is itt van.

- Jó barátod?

- Meglátod. - nevettem - bírni fogod.

 Missy még egy cigire rá akart gyújtani, de szerencsére épp mi következtünk soron. Az ajtóban álló biztonsági őr eleget tett a munkájának: kopaszra borotvált fej, fekete izompóló, rajta bőrkabát és egy simán-szétrúgok-vele-bárkit bakancs. Tetőtől talpig végigmért, ahogy mi őt.

- Személyi?

- Fae, húzzunk innen, nincs sze… - súgta Missy, mire az őr kezébe nyomtam két hamis személyit. Ahol Missy pont 21 volt, én pedig 22. A férfi összevonta a szemöldökét, és árgus szemekkel stírölt. Nos igen, épp eldöntötte, hogy beengedjen-e a hamis papírunkkal, vagy sem. Mert, hogy nem néztünk ki 21 és 22 évesnek, az is biztos volt. A hátamra löktem loknikba göndörített vöröslő hajamat és kihúztam magamat. Természetesen a tekintete megakadt a kinyomott mellkasomon, de nem könnyebbülhettem meg. Ugyanis a férfi inkább a barátnőmre vett szemet. Végigsuhant rajta a tekintete, és hümmögött az orra alatt.

- Menjetek - mormolta és Missy kezébe tolta a személyiket.

Missy annyira sokkban volt, hogy mikor beértünk a ruhatárhoz, konkrétan nyitott szájjal állt előttem.

- Ha nem vagy, nem jövünk be - paskoltam meg a vállát röhögve.

- Miért van az, hogy egy ilyennek tetszem meg?

- Most mi a gond? Az apád lehetne, és? - vontam vállat, mire összeröhögtünk. Hát ez van, a biztonságiak már csak ilyenek.

Miután leraktuk a kabátunkat, a mosdót akartuk felkeresni. Életünkben nem jártunk ott, így kellett vagy 10 perc, mire megtaláltuk. Igaz, hogy nagy betűkkel volt kiírva: TOALETT. Mindegy. A mosdóban három lány szépítkezett, így csendesen kivártuk a sorunkat. Barátnőmre pillantottam, aki feltűnően ki volt pirosodva.

- Jól vagy?

- Persze-persze - hebegett, mivel tudta, hogy csak magára hívja a sorsot. Így mikor kisétáltak A Hölgyek, a tükörhöz léptünk. Elővettem a piros rúzsomat és Missynek passzoltam a szájfényét.

- Szóval mi van? - tértem rá a lényegre, miközben felerősítettem a rúzst a felső ajkamon.

- Semmi, Fae, miből gondolod, hogy lenne valami is?

- Ó nem, nem adod ezt be nekem, kisasszony. Kit láttál meg? Valami helyes srácot? - kacsintottam rá a tükörben - mondd el és megszerezzük neked.

- Mert az csak úgy megy - mormolta az orra alatt, de persze meghallottam. Miután megigazgattam a hajamat, és rájöttem, a ruhám is a helyén van - sima harisnya, fenék alá érő fekete ruhával - szembefordultam vele.

- Tudod mi a legnagyobb bajod? Hogy nem bízol magadban. A fiúk ezt megérzik. Ha magabiztos vagy és tudod, mit akarsz, minden könnyebb.

- Nem, ha Treyről van szó - bukott ki belőle, és a szívem lesüllyedt a gyomromba.

- Itt van? - súgtam neki megbénulva.

- A bárnál, két ribanccal - fintorgott, s megmosolyogtam őt.

- Neki csak a ribancok jutnak, Mis, ne törődj vele. Bulizni jöttünk ide, nem? Velem vagy és vigyázok rád, gyere kiscsaj - magamhoz húztam, és megölelgettem. Nos, érdekes estének nézünk elébe.

Egy órával később gyülekezni kezdtek az emberek. Ez alatt értetendő a heringparti a tánctéren. Mi egy kerekasztalnál ültünk és a második koktélunkat kortyolgattuk.

- Szóval Kyle.

- Christian.

- Mindegy - legyintettem - gyakran jársz ide?

Kyle amolyan strébernek tűnt, akit inkább a számítógép elé képzelnék el, mint egy buliba.

- N-nem igazán. Elsőnek vagyok itt.

- De jó, mi is - vigyorogva megpaskoltam a kezét, mire bevörösödött. Missy szerint ha még egy ilyet csinálok, eltöröm a kezét. De hát olyan aranyos volt, hogy meg lehetett volna nyomorgatni. - mit iszol? Jint?

- Buborékmentes ásványvizet - felelt már-már büszkén, mire összenéztünk Missyvel.

- Hozhatok neked még egyet? - billentettem oldalra a fejemet - addig Missy elszórakoztat.

- Fae, mi jár a fejedben? - hajolt közelebb barátnőm. Ignorálva örömmel fogadtam Kyle bólintását és a pult felé törtem át a tömegen. Izzadtságtól büdös testek vettek körül, mikor megelégeltem a kedves szólítgatásokat, arrébb löktem őket. Tettem rá, hogy felháborodtak. Egyszerűen nem lehetett másképp eljutni oda, ahová akartál. Erről szólt a buli, és emlékeztem rá, miért kerültem a nagyobb felhajtásokat.

- Mit kérsz, szépségem? - vigyorgott rám a pultos. Magamban tarkón basztam, de egyébként mosolyogtam.

- Egy vodkát naranccsal, és egy orgazmust.

Mellettem a srácok összeröhögtek, de én álltam a pultos tekintetét. Beszívta az alsó ajkát.

- Mindkettőben segíthetek, kicsi lány.

Felhorkantottam.

- Remek, akkor kérem a koktélomat és a vodkanarancsomat.

Elröhögte magát és bólintott.

- Én is segíthetek neked az O betűsben, vöröske - éreztem egy kezet a hajamban. Felsóhajtottam fáradtan.

- Kösz nem, impotensekkel nem állok szóba, és vedd le rólam a kezed.

A srácot tőlem egy fejjel alacsonyabbnak kellett elképzelni, rövid barna haj, és hasonló színű szemek. Játékos vigyor ült az arcán, mi ittasságról árulkodott.

- Hé, Nick, impotensnek hívott! - ütötte meg a haverja a vállát. A csávó olyan vékony volt, hogy majdnem összeszakadt az ütéstől. - nyugi, szépségem, Nick többet ivott a kelleténél.

Felnéztem a sötét hajú és szeműre, kinek féloldalas mosolyát borosta ölelte körül. Na, ő már elviselhetően nézett ki. Nem volt a típusom a barna haj, inkább a sötét. Kék szem, vagy barna. A kettő közötti - szürke, zöld, stb - nem jött be.

- Mert te szín józan vagy, mi - kacsintottam rá és belekortyoltam a koktélomba, mit pultos Henrik a ház állja címszóval ingyen nekem adott. Egyébként fogalmam sem volt, hogy hívták, hozzá írtam az ez is bepróbálkozott listámhoz.

- Most már nem - hajolt a fülemhez, és meleg lehelete csiklandozni kezdte a nyakamat - mert megrészegítettél.

Lehunytam a szemeimet. El kellett számolnom ötig, vagy inkább tízig, hogy el ne nevessem magam.

- Oké Rómeó, meghívhatsz még egy körre - ütögettem meg a vállát. A kutya fejét szokták így paskolni, de hát megesik.

- Ben vagyok - mosolygott le rám minden piszkosságot a mosolyában hordozva.

- Oké Rom, még egy koktél, és a tiéd vagyok - füllentettem.

Persze mikor a pultost intette le megfordultam, és ott hagytam az italokkal együtt.

- Elnézést, arrébb állnátok? Ez nem pornográfia. - ordítottam át a zenét, de nem szálltak ki egymás szájából. Próbáltam utat törni magamnak, de a tömeg kezdett magába szippantani.

Felhergelve magam megfordultam, hogy visszafelé haladjak. De a következő pillanatban egy erős lökést éreztem, meg hideget a mellkasomon. A szám elnyílt, ahogy végignéztem magamon. A vodka, és a koktélba kevert wiskey ötvöződve csurgott végig a ruhámon. Mit ne mondjak a vékony, egyébként is szolidan átlátszó ruhám teljesen átlátható lett. A vörös melltartómtól kezdve, a hasamig. Szerencsére tovább nem jutott az alkohol.

- Ez nagyszerű, mi a francért nem figyelsz az orrod elé? - csattantam fel, és mikor az elkövetőre néztem, a pohár is kiesett a kezemből. Hátra akartam tántorodni, de túl zsúfolt volt minden. Hátrapillantottam ösztönből a hátam mögé, majd vissza a fiúra.

A Fiúra.

Missy folyamatosan azt ecseteli nekem, hogy mindenki körém gyűlik, bárhová megyek. Mármint a fiúk. Igen, hosszú lábaim voltak. Igen, vörös voltam. És szeplős is. Pont jó mellekkel, meg derék mérettel. Mindenem a helyén volt, annak ellenére, hogy lóként zabáltam néha.

Sosem éreztem magam olyan… semmisnek.

Ez volt a megfelelő szó.

Mert amikor belenéztem a szinte áttetsző szempárba, úgy éreztem nem létezem. Nem vagyok ott. Megszűntem. Semmis voltam.

Mintha nem engem nézett volna. Hanem átnézett volna rajtam.

Soha az életben nem éreztem magam… olyan észrevétlennek.

A hideg végigmászott rajtam és akartam beszélni. Tényleg akartam. Mert körülöttem a fiúk éhesen legelésztek rajtam és ordítani akartam, hogy húzzanak már el a francba. De nem jöttek a szavak.

A fiú eszméletlen magas volt, legalább két méter. Fel kellett ütnöm a fejemet, hogy láthassam az arcát. Legalább is szerettem volna, de a piros sapkáját behúzta a homlokába, mi a felöltött kapucnijával együtt mindent eltakart előttem. Legalább negyven fok volt bent, de ő szövetkabátban volt. A zsebébe dugott kezekkel csak nézett. Nem engem. De nem is mást.

Te jó Isten, ennek meg mi baja?

Nekem meg mi bajom?

Beszélj már, Fae. Beszélj!

Megköszörültem a torkomat és talán valami vakkanás féle kijött a torkomon.

- Minimum egy bocsánat lesz, plusz egy vodkanarancs és egy o… koktél - mi a franc? Nem pördült le a nyelvemen a koktél neve. Egyszerűen leigázott elhalt tekintete. Dobolni kezdtem a lábammal és tisztában voltam vele, hogy premier plánban látják a mellemet a körülöttem lévők. A fura az volt, hogy őt csöppet sem zavarta. Még csak végig sem mért, ahogy mindenki más. Hogy ez zavarta-e az egómat? Nem hinném. Nem érdekel, hányan néznek. Magasról tettem rá. - hahó? Elvitte a cica a nyelvedet? Nézd, Casper, mi lenne, ha csak félreállnál az útból és el tudnám húzni a csíkot? Azon kívül, hogy este egy csapat fiú fog maszturbálni a csupasz testem miatt, megfagyok, szóval elállnál az útból?

- H, gyere - szólt a haverja mellette. Egy piszkos-szőke hajú, kék szemű fiú dugta ki a fejét Casper válla mellett. Akinek a kék szeme ugyanúgy felszántott szép komótosan. 

- Oké, örültem a találkozásnak - sóhajtottam fel és ki akartam kerülni, de ahogy megindultam, a tömeg nekem jött. És nem fordítva. Így szó szerint nekiestem Caspernek. Egyik karja megtartott, amíg én leoltottam az idiótákat. - bocsánat. - fújtattam - valaki szögeljen az ágyhoz, ha még egyszer bulizni indulok - fortyogtam az orrom alatt. De Casper nyers lélegzetvétele megütötte a füleimet. Észre sem vettem, hogy milyen közel kerültem hozzá. Na meg az erős, csöppet sem segítőkész fogását a karomon. Egyre erősebben markolt, amíg fel nem szisszentem. - engedj el. Fáj.

- H, menjünk, a többiekkel már elindultak a vasúthoz.

Vasúthoz? Mit csinálnak ezek a vasútnál?

A fogása megszűnt. Úgy lökte el a kezemet, mintha undorodna tőlem. Nyeltem egyet. Ennek mi a baja?

Megfordultak és átvágtak a tömegen.

Én meg ott álltam bénán. Lenéztem a karomra, ami vörös volt a fogásától. Mind az öt ujjának nyoma ott maradt. A bőröm jéghideg lett. De nem magától. Az ő bőrétől. Pislogtam egyet. Azt hiszem a Casper elnevezés több volt, mint találó.